Bowen terápia

A babák és gyerekek szemszögéből nézve különösen hangsúlyos, hogy szelíd, non-invazív technikáról beszélünk. A kezelés során - a gyermek mozgásigényét figyelembe véve – végezzük el a gyengéd fogásokat, majd ezután figyeljük a reakciót. Ezt az érintést lehet ellenkezés nélkül fogadni, így a hasznosítása, beépítése is akadálytalanabb, és maximálisan megfelel a legősibb ápolási követelménynek a „ne árts” szabályának. Ebből adódik, hogy nincs mellékhatása, legfeljebb, ha nem a legcélzottabb Bowen fogássorozatot használjuk, nem történik kielégítő mértékű változás, kereshetünk tovább anélkül, hogy újabb tünet jelentkezne.

Hatékony alkalmazása a gyakorlati tapasztalatok alapján a testi-lelki és mentális problémák legszélesebb körében lehetséges, álljon itt egy rövid, teljesség igényét nélkülöző összegzés, hogy milyen esetekben fordulhatnak Bowen alkalmazóhoz:

A születés óriási igénybevételt jelent a babának.   A manapság szinte mindennapos, császármetszéssel kapcsolatos utóhatások, illetve a születés körüli beavatkozások okozta stressz adhat okot a kezelésre.

Az oxigénhiány, a koraszülöttség önmagában nem betegség, azonban több odafigyelést és esetleges utógondozást igényel minden olyan baba, aki korábban érkezett, hogy megfelelő segítséget kapjon esetleges, éretlenségből adódó lemaradásában, minőségi eltérésében. Ezen belül ajánlott a mozgásfejlesztésre külön odafigyelni.

Az első hat hétben a leggyakrabban előforduló gond, ha valamilyen méhen belüli kényszertartással születik a baba, és emiatt nem tudja pl. a fejét mindkét irányba fordítani. Ezt leginkább arról szokták a szülők észrevenni, hogy valamelyik oldali mellet előnyben részesíti szoptatás közben, esetleg el sem fogadja az egyiket.  Gyorsan és hatékonyan segíthet egy-egy Bowen fogás az ilyen és ehhez hasonló nehézségeken.

A csecsemőkorban, egy éves korig a mozgásfejlődés szakaszait szoktuk mérföldkőnek tekinteni és az átlagtól eltérő esetekben segítséget nyújtani. Sokszor elég csak „megmutatni”, helyzetbe hozni a babát és már csinálja is az adott mozgásformát.

Mindez nemcsak a mozgásfejlődéssel kapcsolatban, hanem a különböző betegségek, fejlődési rendellenességek, csecsemőkorban jellemző nehézségek, hasfájás, vagy a fogzás körüli fájdalma, a bukás, estleges felső légúti panaszok, stb. Vagy épp szocializálódást, nevelést is érintő kérdésekben, pl. szobatisztaság kérdésében.

A kisgyermekkor további szakaszaiban a különböző mozgási és tartási problémákkal, a beszéd- fejlődés megkésésével, viselkedési zavarok miatt érdemes Bowen alkalmazóhoz fordulni.

A kisiskolás korban a beiskolázás körül adódhatnak esetleg addig fel nem ismert nehézségek, az iskolakezdés után pedig a különböző „disz”-es funkció zavarok, olvasási, írási vagy számolási nehézségek jelentkezhetnek. A szorongásos tünetek is felerősödhetnek, újra előjöhetnek vagy megszaporodhatnak a már rég elfelejtett éjszakai bepisilések is.

A Bowen esetében lehetőség van arra, hogy  a család többi tagja is kapjon kezelést, amennyiben ezt kéri, amikor a gyermek problémájával keresik meg a Bowen alkalmazót, ugyanakkor a Bowen szemlélet szelíden közelít az esetekhez és problémákhoz is, csak annyi impulzust ad, amennyivel nem terheli túl a kezelendő személyt és környezetét.

Minimal elvének köszönhető, hogy nem csak egy kezelésen belül, hanem a kezelések között is hagy időt a szervezetnek, hogy használva a kapott információt, megteremtse a maga aktuális egyensúlyát. Két kezelés közötti időt meghatároz, hogy hogyan reagál a kliens, és a teljes kezelési egységet is a változások milyensége és intenzitása határozza meg. Ezt közösen kell megtalálnia annak, aki kapja a kezelést és az alkalmazónak. Fontos alapvetés, hogy hat kezelés alatt ki kell derülnie, jelen esetben erre a módszerre van e szükség. Sikeres alkalmazás esetén is időszakokban kell gondolkodni, amik közt hagyunk időt és módot hosszabb távú hasznosulásra és beépülésre. Problémák visszatérte, vagy újra felbukkanása esetén sokszor elég egy-két „emlékeztető” kezelés, amelynek segítségével a már beépült regeneráló információk újra munkába állhatnak.

A Bowen technikát a fizikoterápia homeopátiájaként is szokták emlegetni, mert az emberi testi működés teljességét figyelembe veszi, így fel tudja ébreszteni az öngyógyító képességét, amikor egy probléma miatt kezelésbe fog.

Az 1950 – es években kifejlesztett módszer főként a kötőszöveti rendszerre fejti ki hatását, melynek alapja, hogy testünket egy a mechanikai erők függvényében kialakult feszültségi háló fonja át és tartja össze. Ez a  kötőszöveti „faszciális  háló” sejt szintről kiindulva szolgáltat kapcsolatot a test minden magasabb struktúrájához. A kezelés közben végzett finom, rövid idejű és precíz fogások ezen keresztül érnek  el  változásokat, segítenek a saját aktuális egyensúlyt megtalálni, és így megszűnhetnek a feszültségek.

Elsősorban nem is a tüneteket kezeli, mert a probléma oka nem mindig ott van, ahol a fájdalom jelentkezik, vagy amit panaszolnak.  Hasonlattal élve a nők ismerik azt a jelenséget, amikor a combig felhúzott harisnya bokájánál pattan el a szál és szalad végig a szem. A kötőszöveti „test harisnya„  hasonlóan veszi körül testrészeinket, és hasonlóképp reagál.  Mindezek értelemben ezt a holisztikus szemléletű feszültség oldást gyógyító, regeneráló érintésnek lehet nevezni.